A műanyag zacskók sorsa

A műanyag bevásárló szatyor a mindennapi életünk szerves részévé vált. Magyarországon nagyjából 1,3 millió darabot használunk el naponta. A legtöbb estben csak 1-2 óráig szolgálják kényelmünket, de a természetnek akár 400 év is szükséges ahhoz, hogy az eldobott zacskókat lebontsa. Érdemes tehát végiggondolni, mi is a  műanyag zacskóink sorsa.

Az USA Környezetvédelmi Iroda szerint a világon elhasznált müanyag zacskók száma 500 billió és 1 trillió között mozog.

A zacskóknak csak kevesebb mint 1% -a lesz újra felgolgozva, mert olcsóbb az újabbak elôállítása, mint a használtak feldolgozása. (Christian Science Monitor News Paper)

Mindenkiben felmerülhet a késrés: Mi történik a műanyag zacskókkal?

Egy 1975-ös tanulmány szerint a tengerjáró hajók évenként 8 millió font műanyagot dobnak a tengerbe. Ez az egyik oka annak, hogy Földünk szemét-dombjai még nem telítettek műanyaggal. (U.S. National Academy of Sciences )

Mindenféle környezetben találkozunk műanyag zacskókkal…

…a folyóinkban, tavakban és tengerekben.

A vízcsatornákon keresztül eljutnak mindenhova.(CNN.com/tecnhology November 16, 2007).

Műanyag zacskót találtak már az északi sarkkörön belül, és délen a Falkland Szigetek közelében is.(British Antarctic Survey)

Jól hangzik, ugye?

Amerikában a partra mosott törmelékek több mint 10 százalékát plasztik zacskók teszik ki. (National Marine Debris Monitoring Program)

Az eldobott zacskók sorsával ki törődik?

A napfény bomlasztja a műanyagot: idővel kissebb, mérgezőbb petro-polymerekké válnak, amelyek végül is a talajt és a vízi utakat fertőzik meg.

Ebből kifolyólag a mikroszkopikus részecskék bekerülnek a táplálékláncba. (CNN.com/tecnhology November 16, 2007)

Fajok hada pusztul el a műanyag zacskók, okozta sérülések miatt.

A madarak belegubancolódnak… (World Wildlife Fund Report 2005)

A tengeri élet majdnem 200 faja: delfinek, teknôsök, bálnák, stb. pusztul el az eldobott műanyagok által.

Az étellel összetévesztett műanyag pusztulást okoz. (World Wildlife Fund Report 2005)

Nos… Mi is az amit mi tehetünk?

Használjunk vászon zacskót, és hetente megtakaríthatunk minimum 6 mûanyag zacskót.

Az havonta 24 zacskó, és évente 288 zacskó ami 22,176 zacskó egy átlagos emberi élet alatt.

Ha az USA ban csak minden 5. ember tenné ezt élete alatt, 1,330,560,000,000 kevesebb zacskóval rontanánk környezetünket.

Törekvések világszerte

- Banglades betiltotta a műanyag plasztik zacskók használatát. (MSNBC.com March 8, 2007)

- Kinában fizetni kell értük…(CNN.com/asia January 9, 2008)

- Európában Írország (követendő példaként) 2002 óta az új adónem bevezetésének hatására 90%-kal csökkent a műanyag szatyrok száma. (BBC News August 20,2002)

- 2005-ben Rwanda betiltotta a műanyag zacskókat. (Associated Press)

- Izrael, Kanada, nyugat India, Botswana, Kenya, Tanzania, Dél Afrika, Taiwan és Szingapur szintén betiltották; vagy a betiltás útján haladnak. (PlanetSave.com February 16, 2008)

- Március 27. 2007, San Francisco lett az első U.S., város ahol betiltották a műanyag zacskókat. (NPR.org (National Public Radio))

Az tudtátok, hogy a műanyag zacskók poliethylénből készülnek, melynek az alapja ásványolaj. (CNN.com/tecnhology November 16, 2007)

Kína évente 37 millió hordó olajat takarít  meg, mivel megszüntette az ingyen zacskók számát.(CNN.com/asia January 9, 2008)

A választás lehetősége mindenki számára elérhető!

A házilag is könnyen elkészíthető, vagy boltban megvásárolható textil szatyrok mellett, már környezetkímélő zacskókat is találunk az üzletekben. Hazánkban sorra jelennek meg azok a üzletek, szupermarketek, amelyek saját termékként környezetbarát bevásárlószatyrokat kínálnak, ill. azok, amelyek termékeik mellé biztosítják.

A textil és  környezetbarát bevásárlótáskákat bizonyos időközönként ki kell mosni!

"Kutatások szerint komoly veszélyt jelenthetnek a fogyasztók számára az többször használatos bevásárlótáskák. Az Arizonai Egyetem kutatói 84 fajta - használt- bevásárlótáskát vizsgáltak meg, és arra az eredményre jutottak, hogy több mint a felük veszélyes baktériummal szennyezett - írja a Daily Telegraph című brit napilap." Forrás

Vigyünk egy kis "zöldet" a napi vásárlás rutinjába is!