Komposztálás

Napjainkban olyannyira elterjedt a műtrágya használata, hogy a földjeink minősége fokozatosan leromlott, lecsökkent a szerves anyag tartalmuk. Ezeknek a szerves anyagoknak, amelyek a növények számára elengedhetetlenek, a visszapótlására egyik lehetséges megoldás a komposzt talajba forgatása.

Tudtátok, hogy:

- mindazok a tápanyagok, amelyeket a növények gyökerei nem tudnak rövid idő alatt felvenni, a lehulló csapadékkal bemosódnak a talaj mélyebb rétegeibe.

- komposztálás során keletkező humuszanyagokban a tápanyagok kötött formában vannak jelen, amelyeket a növények folyamatosan tudnak felvenni.

Mi is az a komposzt?

A komposzt olyan szerves trágya, amely szilárd és folyékony szerves hulladék anyagokból, továbbá célszerűség szerint hozzájuk kevert ásványi anyagokból, lebomlási folyamatok útján alakul ki. Egyfajta „mesterséges” humusz, a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazó, földszerű anyag.

A komposztálás számtalan előnnyel bír:

A háztartási (kerti és konyhai) hulladéktól saját komposzthallom készítésével szabadulhatunk meg.

Nincs szükség drága berendezésekre – legtöbbször a már meglévő kerti szerszámok is elegendőek.

Kevesebb boltba vett trágyát, talajjavító anyagot és tőzeget kell felhasználnunk a növényeink szükségleteinek kielégítésére.

Mi kerülhet a komposztba?

A konyhából és a háztartásból:

A zöldségtisztítás hulladékai: - krumpli-és gyümölcshéj, káposzta és salátalevél, a tojáshéj, kávé és a teazacc, elhervadt virág, a szobanövények elhervadt levelei, a fahamu, faforgács, a növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr, a természetes alapanyagok, gyapjú, pamut, lenvászon maradék stb.

A déligyümölcsök:

A déligyümölcsöket gyakran rothadást gátló anyagokkal kezelik, ezért célszerű ezeket jó alaposan megmosni!

A kertből:

Kerti gyomok lehetőleg virágzás előtt, a lomb, tűlevél szalma az összeaprított ágak, gallyak, az elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb.

Fű, gyep:

Nagyobb mennyiségben előbb szárítsuk meg, nehogy összetapadva rothadni kezdjen.

Az örökzöldek:

Az örökzöldek egyes fajtáit csak szárítva lehet komposztálni.

Ami NEM kerülhet a komposztba!

- fém, üveg, műanyag, húsfélék és a zsiradékok;

A csontok nagyon nehezen bomlanak, ráadásul a legyek is nagyon kedvelik őket, kellemetlen szagokat is áraszthatnak.

- húsevő állatoktól származó alom;

- beteg növények;

Az utak mentén a nagy autóforgalom miatt, szennyezet lehet a növényzet, ezért az itt lekaszált füvet vagy más növényi maradványt ne tegyünk a komposztba.

A komposztálás lépései a következők:

Gyűjtés

A gyűjtés során egy fedéllel ellátott tárolóedényt célszerű alkalmazni, amit minél gyakrabban ürítsünk a komposztálóedényünkbe.

Aprítás

A gyorsabb, és hatékonyabb komposztálás érdekében célszerű a szerves hulladékokat aprítani. Aprítást követően jelentősen csökken a hulladék térfogata és így a helyigénye is, ráadásul a vágási vagy törési helyeken megnő a baktériumok támadási felülete, ami elősegíti a fás hulladékok korhadását.

Komposztedény feltöltése

A komposzt legalsó rétege különösen védtelen a rothadással szemben, hiszen az alapra nehezedik a fölhalmozott összes hulladék súlya, így innen egyre jobban kiszorul a levegő. Ezért a legalsó réteget durva, szilárd szerkezetű anyagból, például kéreg- és fatörmelékből kell kialakítani. A komposztedény feltöltése során nagy hangsúlyt kell fektetni az egyensúlyteremtésre. Annak érdekében, hogy a keverék összetétele kedvező legyen, nekünk kell megteremtenünk az egyensúlyt, például úgy, félreteszünk némi szalma, kéreg- vagy faszecskát, melyet később szükség szerint felhasználhatunk.

Keverés

Törekedjünk arra, hogy a komposztunk minél heterogénebb legyen. A tápanyagban gazdag nedves és lágy hulladékokat, például zöldségmaradékokat és a friss füvet mindig tápanyagban szegény, száraz és szilárd szerkezetű anyagokat kell keverni. A kerti hulladékok közül erre a célra a lomb, az évelők elfásodott szára, a felaprított ágak és gallyak, valamint a durva, átszitált komposztmaradékok alkalmasak. A hulladéknak legalább az egyharmada ezekből a komposztot szellőztető, stabil szerkezetű anyagokból kell, hogy álljon.

Mikor és hova kerüljön a komposzt?

Elvileg a komposzt a kertnek csaknem valamennyi ágyra és zöldfelületre kijuttatható. Ezért a szokásostól eltérően nem csak a zöldségágyakra juttathatunk belőle, hanem vékony rétegben az évelők, nyári virágok, gyümölcs- és díszfák és a cserjék tövébe, valamint a gyepre is.

A komposztot a trágyához hasonlóan csak a vegetációs időszakban, vagyis tavasztól nyárig adagoljuk.

Lassan itt a jó idő, s vele a tavasz.

Akad teendő, s amit komposztálhatsz! ;)

Itt olvasható bejegyzésben komposztálható hulladékok listáját találhatjátok, ám a listát fenntartással kezeljük!