Mangólámpa

Számos módon szennyezzük környezetünket: autóink kipufogófüstjével, házaink kéményéből felszálló gázokkal, lefolyóba öntött vegyszerekkel és igen lakásunk, utcáink kivilágításával. Azonban felgyorsult életünk megköveteli, hogy naplemente után is aktívak maradjunk, amihez mesterséges fény szükséges.

Miért ne lehetne az egy környezettudatos ötlet eredménye?!

Indiából indulót az a kezdeményezés amelynek célja, hogy az országban felmerülő problémákra a világ többi pontjából találjanak megoldást. "A megmérettetésen egy hazai és egy külföldi tervező munkáját hirdették ki győztesnek, ezenkívül további 9-9 hazai, illetve külföldi pályamunkát emeltek ki – ide jutott be a magyar munka."

A Mangólámpa, mint lokális éghajlati adottságokat felhasználó erőforrás, olyan:

"A monszuneső és a nap energiáját hasznosítaná az a különleges utcai lámpa, amelyet a fiatal magyar tervező, Miklósi Ádám álmodott meg az INDIA – Future of Change (India - A változás jövője) pályázatára."

A terv alapkoncepcióját az indiai monszun és száraz időszak éghajlati jellemzői adták. Ezekhez igazodik a lámpa felépítése és működése is.

A tervező bízik munkájának életképességében:

"India kultúrája szoros egységet alkot az éghajlattal, a nyári csapadékot víztározókban gyűjtik össze, majd a száraz évszakban is ezt a vizet hasznosítják. ... Az összegyűjtött csapadék a lámpatestben raktározódik, majd amikor az teljesen megtelik vízzel, az alul található szelep kinyit és a lezúduló csapadék egy turbinán keresztül termel áramot. A száraz évszakban az energiatermelést a napelemek végzik."

„Ami a projekt utóéletét illeti, sikerült jó kapcsolatot kiépítenem egy helyi formatervezővel, akivel a későbbiekben tervezzük a Mango koncepció fejlesztését, átgondolását.”

Remélem, hogy hasonló kezdeményezések, és a helyi adottságoknak megfelelő termékek Hazánkban is születnek majd, teret engedve a magyar tervezői vénának, valamint a környezettudatos látásmódnak.

Forrás