Városi gazdálkodás japán módra

Paradicsom és szőlő nő a konferencia teremben, brokkoli a recepción, búzamező a váróteremben. Urbán kertet alakítottak ki egy japán irodaházban.

A 20 ezer négyzetméteres épületben, 43 ezer négyzetméter zöld területet hoztak létre, amin több mint 200 növényfaj (gyümölcsök, zöldségek és rizs) terem.

A növények számára optimális környezetet beépített páratartalmat, hőmérsékletet és légáramlatot ellenőrző és koordináló rendszerrel biztosítják. A passzív árnyékolást az erkélyeken elhelyezett növények és gyümölcsfák garantálják. A megfelelő fényt nyújtó világító testek pedig 30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos izzók. 

Az alkalmazottak megfigyelhetik, hogyan fejlődnek a gazdaság, és aktív részesei lehetnek a mezőgazdasági folyamatoknak a közreműködő agrár szakértők segítségével.
Ez a mindennapi kapcsolat a természettel hozzájárul a mentális egészség fenntartásához. A közös gazdálkodás ösztönzi a társadalmi interakciót az alkalmazottak körében, ami jobb a csapatmunkát eredményez.
"Fontos, hogy ne csak elgondolkozzanak azon, hogyan tudjuk hasznosítani a természeti erőforrásokat, hanem aktívan részt vegyenek a termesztésben és új csoportok jönnek létre, akik érdeklődnek és tisztelik a világot, amelyben élnek." - mondta Yoshimi Kono a Kono Designs tulajdonosa.

Kono szerint: "Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy passzív épület növényekkel a falakon, hanem egy aktív, élő épület, növénytermesztő műhelyekkel, ahol a Pasona alkalmazottai és a közösség tagjai a gyakorlatban tanulmányozhatják a gazdálkodást."

Az üzletház nyitva áll az érdeklődők számára is. Az épületben ugyanis nyilvános szemináriumokat, előadásokat és szakmai programokat tartanak. A vezetői képzésekkel, pénzügyi tanácsadásokkal támogatják a hagyományos és a városi gazdálkodást. A projekt alapvető célja, hogy megfordítsa a termelők számának csökkenést, és előmozdítsa a fenntartható élelmiszer-termelést.

Japánban a piacon lévő gabonának csupán egyharmada termet az országban, a többi kb. 50 millió tonna importból származik. A külföldről beszállított termés, évente több mint 17 ezer kilométert tesz meg. A Pasona projekt a "nulla élelmiszer-kilóméter" elvet követve az épületében betakarított terméseket helyi éttermeknek szállítja, ezáltal részt vesz a fenntartható élelmiszer elosztásban.

Japán import függősége részben annak a következménye, hogy földrajzi adottságai miatt kevés szántóval rendelkezik. Területének csak 12%-a alkalmas föld művelésre. A mezőgazdasági területeket a Pasona projekt hatékony illeszti be a városi környezetbe. Az épületen belül kialakított szántó, rizs ültetvény, és egységes függőleges kert, ötvözi a hagyományos termesztést a hidroponia rendszerével .

Az irodaház kívülről egy hatalmas lombkoronának tűnik. Az emberek az épület körül láthatják a lecsüngő növényeket, megfigyelhetik az évszakok változását. Az épületbe lépve pedig tanúi lehetnek a modern, városi gazdálkodásnak.
A projekt hosszú távú célja, hogy megváltoztassa az emberek gondolkozásmódját - állítja Kono. A dizájn középpontjában nem környezeti előírásoknak való megfelelés, az energia takarékosság és szigorú hatékonysági ráta szabályozása állt. „Hanem egy eszme, egy zöld épület, amely megváltoztathatja azt, hogyan gondolnak az emberek mindennapi életükre, pályaválasztásukra és az élet útjukra.”

Forrás